Nemcsak az időseket fenyegeti a daganatos megbetegedés!

2023. október. 22.

Az 50 évesnél fiatalabbak esetében a daganatos megbetegedések száma világszerte majdnem 80%-kal nőtt az elmúlt három évtizedben – ez derült ki egy friss tanulmányból. Riasztóan hangzik, ugye? Mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt, illetve, ha mégis érintene bennünket, hogyan segíthetjük a gyógyulásunkat?

Egy nemrégiben publikált, az eddigi legszélesebb körű kutatás eredményeit ismertető tanulmány szerint az 50 év alattiak daganatos megbetegedéseinek száma világszerte az elmúlt három évtizedben majdnem 80%-kal nőtt.

A daganatos megbetegedések száma globálisan az 1990. évi 1 millió 820 ezerről 2019-re 3 millió 260 ezerre emelkedett, miközben a 40 év alatti fiatal felnőttek daganatos megbetegedés miatti halálozása 27%-kal nőtt. Világszerte több mint 1 millió 50 év alatti ember hal meg évente rákban – derül ki a kutatásból.

Melyek a leggyakoribb betegségek?

Korábbi tanulmányok már rámutattak arra, hogy az 50 év alattiak körében a rák előfordulása az utóbbi évtizedekben a világ majd minden részén növekszik. A mostani legújabb tanulmány, amit a skót Edinburgh-i Egyetem és a kínai Hangzhou Zhejiang Orvostudományi Egyetem publikált, az első volt a maga nemében, amely a problémát globális szinten vizsgálta és a fiatalabb felnőttekre vonatkozó kockázati tényezőket elemezte. A kutatók 204 ország adatait elemezték 29 különböző daganattípust vizsgálva, elsődlegesen a 14-50 év közötti korosztály körében.

2019-ben az 50 év alattiak esetében az új rákdiagnózisok száma összesen 3,26 millió volt, ami 80%-os növekedést jelentett a 1990-es adatokhoz képest. A legtöbb megbetegedés és a hozzájuk kapcsolódó halálozás a mellrákhoz kapcsolódott. 100 ezer lakosra vetítve ez 13,7 új esetet, illetve 3,5 halálozást jelent.

1990 és 2019 között a legnagyobb arányban a gége- és prosztatarákos esetek száma növekedett, míg ugyanezen időszakban a máj daganatos megbetegedéseinek száma az 50 év alattiak körében némileg csökkent.

A megbetegedések számának 80%-os növekedését a halálozás 27%-os emelkedése kísérte a vizsgált időszakban. A mellrák után a legtöbb halálesetet a gége-, a tüdő-, a gyomor- és a vastagbélrák okozta. A halálozás esetében a legnagyobb növekedés a veseráknál és a petefészekráknál mutatkozik.

Az 50 év alattiak korai stádiumú daganatos megbetegedése legnagyobb arányban 2019-ben Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és az óceániai régióban volt tapasztalható, míg körükben a legmagasabb halálozási számokat Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és az Óceánia-i régióban mutatták ki.

Fontos megjegyezni, hogy a közepes és alacsony jövedelmű országokban egyértelműen nagyobb mértékben érinti a rák az 50 év alatti nőket, mint a férfiakat.

Bár a szakértők még nem tárták fel teljeskörűen, hogy pontosan mik a növekedés legfontosabb okai, abban egyetértés van, hogy – nem meglepő módon – a helytelen étrend, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és az elhízás a kiváltó tényezők között van. A genetikai tényezők szerepe vitathatatlan – mondták a kutatók. Emellett az adatok arra utalnak, hogy a vöröshúsban és sóban gazdag étrend, az alkoholfogyasztás és a dohányzás a leggyakoribb ráktípusok fő kockázati tényezői az 50 év alattiak körében, melyet súlyosbít a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a magas vércukorszint.

Mire számíthatunk a közeljövőben?

Az elmúlt három évtizedben tapasztalt tendenciák alapján a hivatkozott tanulmány kutatói azt becsülik, hogy 2030-ra a rákos megbetegedések száma világszerte mintegy 30%-kal, a kapcsolódó halálesetek száma 20%-kal emelkedik. A leginkább veszélyeztetettek a 40-es éveikben járó fiatal felnőttek lesznek.

Néhány más kutató optimistább, köztük dr. Claire Knight, az angol Rákkutatási Egyesület menedzsere is, aki szerint a fenti trendek ijesztőnek tűnnek, de a rák elsősorban az idősebb kor betegsége, a világ legtöbb új rákos esetét az 50 év felettiek körében diagnosztizálják. „További kutatásra van szükség, hogy megvizsgáljuk a korai stádiumú daganatos megbetegedések okait az egyes ráktípusoknál, például azoknál a fiatalabb nőknél, akiknél a mellrák kockázata magasabb. Ha aggaszt bennünket a rák kockázata, számos módja van annak, hogy csökkentsük ezt, például a dohányzás mellőzésével, kiegyensúlyozott étrenddel, sok mozgással és a napozás során a megfelelő védelem betartásával.”

Mit tehetünk még, hogy elkerüljük a nagyobb bajt?

Minden ráktípusra igaz, hogy a kezelésük általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. Az időben történő felismeréshez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk genetikai örökségünkkel, odafigyeljünk magunkra és rendszeres elmenjünk a szükséges szűrésekre!

Sajnos önmagában a szűréseken való részvétel nem előzi meg a betegség kialakulását, ahogyan a rákos megbetegedés esetére szóló biztosítás megkötése sem segíthet ebben. Mindkettő hasznos viszont abban, hogy a lehetőségekhez képest könnyebben vészeljük át a bajt.

Daganatos megbetegedés esetére a hazai piacon sok biztosító kínál biztosítást, egyre bővül az elérhető módozatok köre. Létezik például csak a mellrák vagy a prosztatarák esetére szóló szerződés, vagy a minden rosszindulatú daganatos megbetegedés esetére szóló biztosítás, de van olyan is, amely például az úgynevezett 0. stádiumú rák esetére (carcinoma in situ) esetére szól. Vannak úgynevezett összegbiztosítások, amikor is a diagnózist követően a biztosító kifizeti a szerződéses összeget, hogy annak segítségével minél inkább a gyógyulásra koncentrálhassunk (esetleges magánellátások finanszírozása, kieső jövedelem pótlása, gyógyszerek beszerzése). Léteznek továbbá egészségügyi szolgáltatást nyújtó biztosítások is, amelyek például a gyors képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat garantálják.

Ezek a szerződések általában egyszerűen megköthetők például egy kockázati életbiztosítás kiegészítőjeként, vagy akár önálló szerződés keretében is.

Hogyan segít a Bankmonitor?

A Bankmonitor szakértői segítenek értelmezni a biztosítási szerződések feltételeit, hogy megtaláld a megfelelő biztosítási konstrukciót a piaci kínálatban. Egy kockázati életbiztosítás a szükséges kiegészítőkkel teljes körű védelmet jelenthet.

A fenti ábrán bemutatjuk a kockázati életbiztosítás és a kritikus betegségre szóló fedezet havi díjait. A kockázati életbiztosítás esetén a biztosító a biztosított halála esetén fizeti ki a biztosítási összeget. A kritikus betegségre szóló szerződés a biztosítási feltételekben felsorolt betegségek – köztük a daganatos megbetegedések – diagnosztizálása esetén nyújt a szolgáltatást. Ha mindkét szolgáltatást megveszed, akkor a biztosítási védelem úgy néz ki, hogy a betegség diagnosztizálásakor a biztosító kifizeti Neked a kritikus betegség esetére szóló biztosítási összeget, és egy esetleges tragédia esetén a megjelölt kedvezményezettnek a kockázati biztosítási összeget is.

Forrás: bankmonitor.hu