Adókedvezményes pénzügyi megoldások - Nyugdíjbiztosítás - Babaváró - Hitel - CSOK ügyintézés - heim.ilona@bmpartner.hu

Majd az állam eltart idős koromban – Meg fogsz lepődni, ha erre számítasz

2022. október. 19.

Számos tévhit él még most is a magyar lakosság körében az időskori megélhetéssel, a várható nyugdíj összegével összefüggésben. Az alábbiakban a Bankmonitor szakértői ezek közül a leggyakoribbakat vették górcső alá.

Legelőbb is érdemes tisztázni, hogy az állam senkit nem tart majd el idős korában: mindenki akkora nyugdíjat kap, amekkorát a teljes életpályája során fizetett járuléka szerint megérdemel. A megállapított nyugdíj mértéke függ a munkaviszony hosszától, ezt nevezzük szolgálati időnek, és a szolgálati időben fizetett járulék összegétől, ami alapvetően a fizetésünk függvénye.

Mennyi lesz a nyugdíj?

nyugdíj megállapítása során – némi leegyszerűsítéssel – az 1988. január 1. után szerzett keresetekből levonják az adókat és a járulékokat, vagyis a nettó keresetet veszik alapul. Aki tehát most megy nyugdíjba, annak az elmúlt 34 év összes nettó keresetét figyelembe veszik a számítás során.

Ezután az összes éves keresetet valorizálják, azaz lényegében indexálják az akkori jövedelmeket a mostaniakhoz. Minden évhez tartozik egy valórizációs szorzó, amit évente módosítanak aszerint, hogy az adott esztendőben a nemzetgazdaság egészében mennyivel nőttek a keresetek. Az így kapott, valorizált nettó keresetekből végül havi átlagot számítanak: ez lesz az életpálya során megszerzett havi nettó átlagkereset.

Ezt a számított havi nettó életpálya jövedelmet ezután megszorozzák a szolgálati idő szerint meghatározott nyugdíjszorzóval, és ez lesz az induló öregségi nyugdíj. A nyugdíjszorzó értéke 1, ha a szolgálati idő 50 év, vagy annál több, kisebb 1-nél, ha ennél kevesebb a munkával töltött évek száma. 30 év szolgálati idő után a nyugdíjszorzó például 0,68, 35 év után 0,73, 40 év után 0,8, 45 év után 0,9.

 FONTOS

Az induló nyugdíj összege azon múlik tehát, hogy hány évig dolgozunk és mennyit keresünk. Ahhoz, hogy az induló nyugdíjunk elérje az életpálya átlagkeresetünket, 50 év szolgálati időre van szükség. Ez elképesztően hosszú idő.

Ha tehát azon gondolkodunk, hogy mennyi lesz a nyugdíjunk, azt kell figyelembe vennünk, hogy egész életünkben mennyit kerestünk, mennyi volt a jövedelmünk, de legfőbbképpen azt, hogy mennyi volt abból bejelentve. A képletbe ugyanis csak a bejelentett jövedelmek számítanak bele, vagyis hiába éltünk jól fusizásból, borravalóból, vagy bármi másból, arra nem lehet nyugdíjat bazírozni.

 JÓ TUDNI

Az átlagos öregségi nyugdíj összege havi 164 102 forint volt az idén januárban. A nyugdíjasok fele 140 200 ezer forint alatti összegű nyugdíjat kap – nagyon sok az alacsony ellátásból gazdálkodó nyugdíjas tehát. Ha az adatok részletesebben is érdekelnének.

A nyugdíjak leszakadásához vezet az is, hogy idestova 10 éve a nyugdíjakat az inflációhoz indexálják (korábban az infláció és a bérek átlaga számított, ezt nevezik svájci indexálásnak). Ez oda vezet, hogy amikor a bérek növekedési üteme számottevően meghaladja az inflációét, akkor az aktív népesség jövedelme szépen elhúz a nyugdíjak értékétől. A mögöttünk álló 10 évben, egészen 2021 tavaszáig lényegében ez volt a helyzet, ami oda vezet, hogy a nyugdíjasok életszínvonala látványosan leszakadt a keresőkétől.

 JÓ TUDNI

A fentiekből egyértelműen következik, hogy egyre fontosabb az öngondoskodás – az tehát, hogy magad is tegyél időskori megélhetésed biztosításáért. Ezt több nyugdíj-előtakarékossági megoldás is segíti, amelyeket az állam adókedvezményekkel is támogat. Ha szeretnél tájékozódni ezekről a lehetőségekről, keresd bizalommal szakértőinket.

Úgysem élem meg a nyugdíjas kort

Rossz hírünk van azoknak, akik a fentebbi kijelentéssel legyintenek az időskorral összefüggő aggodalmakra: a lakosság nagy többsége megéli a nyugdíjas kort. Magyarországon a férfiak születéskor várható élettartama 70,7 év, a nőké 77,5 év. Ez nem számít magasnak Európában, de nem jelenti azt, hogy ne lenne igen jó esélyünk arra, hogy mi magunk is nyugdíjassá váljunk, ha eljön az idő.

 JÓ TUDNI

A mostanában nyugdíjba vonuló 1957-es generáció létszáma például születéskor 193 ezer fő volt, ma több mint 133 ezren élnek közülük, azaz több mint 72,5 százalékuk megérte a nyugdíjkorhatárt.

Ráadásul ezek a mutatók várhatóan tovább javulnak. A mai aktív korúak sokkal egészségesebben táplálkoznak, többet mozognak mint 20 évvel ezelőtt bárki, és ez alól azok sem kivételek, akik saját maguk szerint nagykanállal habzsolják az életet. Igen, a magyarok étkezési szokásai és általában egészség megőrzésre fordított erőfeszítése és kiadásai látványosan rosszak, ám ez nem jelenti azt, hogy ne változnánk. Gyerekeink például nem esznek meg mindent, mert nemcsak mi hatunk rájuk, hanem a reklámok, az iskola és sok minden más is: ha másért nem, hát ezért gyakran kerül zsíroskenyér helyett több zöldség az asztalra.

Ne feledjük el, hogy Magyarországon a nők 40 évnyi szolgálati viszony után akkor is elmehetnek nyugdíjba, ha egyébként nem töltötték be nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. évet. A lehetőséggel sokan élnek: a 2011-es bevezetés óta már több mint 300 ezren választották ezt az utat, 2021-ben pedig közel 27 ezren.

Csak az utolsó 5 év alapján számítják a nyugdíjat

Közkeletű tévedés, hogy a nyugdíjak megállapításánál csak az utolsó 5 (más városi legendákban 8) évben szerzett munkajövedelem számít, tehát elég lesz 60 éves korunkban úgymond beállítani a nyugdíjat.

 JÓ TUDNI

Ez a vélekedés rendületlenül tartja magát, noha utoljára 1993-ban volt ez igaz. A magyar nyugdíjmegállapítás ugyanis 1988 óta minden munkaviszony utáni jövedelmet nyilvántart és figyelembe vesz a nyugdíj megállapításánál.

A nyugdíj számítás módját fentebb már ismertettük, itt most legyen elég annyi, hogy ha 35-40 évig az átlagjövedelmet kerestük, és az utolsó 5 évben némi ügyeskedéssel ezt a kétszeresére torzítjuk, akkor ezzel a manőverrel legfeljebb 10-12 százalékkal tudjuk felfelé eltéríteni a nyugdíjunkat, ahhoz képest, mintha az utolsó 5 évben is az átlagjövedelmet kerestük volna. Figyelembe véve egy ilyen művelet egyéb költségeit (szja, egyebek) ez egészen biztosan nem éri meg.

Elveszi az állam a megtakarítást, nem biztonságos

A 2010-es évek elején a kötelező magánnyugdíjpénztári megtakarítások jelentős részét az állam elvonta, hogy az akkori gazdasági válság hatásait tompítsa, ezzel a kötelező nyugdíjrendszer lényegében visszaállt a kétpilléres (állami és magán) modellből az egypilléresbe. Azóta – de részben korábban is – rendületlenül tartja magát az a nézet, hogy az állam bármikor ráteheti a kezét a megtakarításainkra, köztük a nyugdíjmegtakarításainkra is.

Ez elvi lehetőségként természetesen nem teljesen kizárható, de alapvetően bolondság. Az államcsőd réme nem fenyeget, és amikor bekövetkezik (távoli egzotikus országokban), akkor sem az önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítások állnak az állami beavatkozások célkeresztjében. Ennek oka, hogy az államcsőd mindig a külfölddel szemben felhalmozott adósságra vonatkozik, vagyis az állam a devizában fennálló adósságát nem tudja törleszteni, a saját devizája ettől még lehet, hiszen elméletileg bármikor tud pénzt nyomtatni. Ez sem öröm persze, megtakarításaink ilyenkor a magas infláció miatt veszíthetnek értékükből, de ez sem törvényszerű, jó kezekben, profi alapkezelők által egy ilyen esemény is kezelhető.

Ráérek 50 fölött elkezdeni a megtakarítást

Persze, mindenki ráér 50 fölött elkezdeni félrerakni nyugdíjas korára, csak nem tud majd eleget megtakarítani, illetve sokkal jobban járna, ha ugyanezt korábban, 40 évesen, vagy még korábban kezdené el. Ez a kamatos kamat hatás miatt van így.

Kamatos kamatról akkor beszélünk, ha a megtakarításunkat és annak hozamát minden évben bent hagyjuk a számlánkon, így a következő évi hozam már a korábban megtermelt hozammal növelt összegre vetül. Ez egy nagyon furcsa művelet, mert az idő előrehaladtával az így keletkező megtakarításunkon belül egyre nagyobb súlya lesz a hozam hozamának a tőke hozamával szemben. A megtakarításnak ez a része exponenciálisan, azaz gyorsuló ütemben nő.

 KALKULÁLJ

Ha 50 évesen havi 30 ezer forintot kezdünk el félrerakni, és a megtakarításunk minden évben 7 százalékos hozamot termel, akkor 65 évesen alig több mint 9 millió forintunk gyűlik össze ahhoz, hogy abból kiegészítsük a nyugdíjunkat. Ha ugyanezt a műveletet már 45 évesen – azaz csak 5 évvel korábban – elkezdjük, akkor a rendelkezésünkre álló összeg már 15 millió forint körül lenne, ha pedig 40 évesen, akkor nagyjából 24 millió forintot takaríthatunk meg.

Ahhoz, hogy ekkora összeget 50 éves korunktól nyugdíjba vonulásig ugyanilyen feltételekkel meg tudjunk takarítani, havonta nem 30, hanem 80 ezer forintot kellene félreraknunk, és lássuk be, ez nem kis különbség. Nézd meg, mekkora összeget tudsz félretenni, ha most nyugdíj célra megtakarítást indítasz! Használd a Bankmonitor kalkulátorát!

Forrás: bankmonitor.hu

ITT KÉRHETI ÖN IS DÍJMENTES SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGEM
ÉS AZ EGYÉNRE SZABOTT KALKULÁCIÓS LEHETŐSÉGET!
https://bmpartner.hu/partnerek/heim-ilona


Forduljon hozzám bizalommal, díjmentesen nyújtok szakértői segítséget NYUGDIJ MEGTAKARÍTÁS és HITEL,  CSOK, BABAVÁRÓ TÁMOGATÁS

gördülékeny ügyintézéshez!

Heim Ilona

Telefon: +36 20-243-3007

E-mail: ilona.heim@bmpartner.hu

még több hír előző oldal